Az állami részvétel mértéke és jellege a belgiumi munkaügyi kapcsolatokban, és tanulságok magyar szemmel
Belgiumban a munkaügyi kapcsolatok alapintézményei szigorúan kétoldalúak, ugyanakkor a rendszer megújulásához időről időre nélkülözhetetlen az állami részvétel. Ez azonban az intézményeken kívül marad, meglehetősen világos elvek vezérlik, és kifinomult eszközökkel igyekeznek megakadályozni, hogy túllépje a feltétlenül szükséges mértéket. Időben először az állami szerepvállalás elsősorban defenzív, az alku tárgyát szűkítő volt, és a stabilizációs jövedelempolitika érdekében került rá sor. A későbbi beavatkozások ezzel szemben főleg offenzívak, a tárgyalások témáinak bővülését hozták, és fő területük a foglalkoztatáspolitika. A tripartit elemek megjelenése, ha szükséges is, nem veszélytelen. Az első időszakban a vállalati autonómiát sértette, később az érdekképviseletek kormánnyal szembeni koalíciójának kialakulásával, az alkudozás eluralkodásával fenyegetett a kormányzat költségvetési felelősségébe vágó kérdésekben.
Magyarországon az elmúlt húsz évben az ellenkezője valósult meg a két- és háromoldalú alku, illetve az egyoldalú állami beavatkozás világos elveken alapuló, piackonform együttélésének. 1999 és 2002 között ugyan kísérlet történt, hogy az országos munkaügyi kapcsolatok multifunkcionális intézményét kettébontsák, a szereplők kompetenciáit világosabbá tegyék, a döntésbefolyásolási stratégiáikat tekintve színvallásra késztessék. A felelősség és a konfliktusok fokozottabb vállalásának kölcsönös hiánya következtében azonban a világosabb elveken alapuló intézményeket nem fejlesztették és szilárdították meg, és a következő kormányváltás lényegében visszarendezte. Kérdés, hogy az országos munkaügyi kapcsolatok intézményeinek közeljövőben várható átalakításakor a döntéshozók milyen szerepet szánnak az alkunak és a konzultációnak. Vajon ez következetesen igényel-e majd minden szereplőtől nagyobb felelősségvállalást? Ha igen, ki mennyire tudja és akarja ezt majd vállalni?
Kérdések az esetmegbeszéléshez:
Foglaljuk össze a belgiumi munkaügyi kapcsolatokat befolyásoló gazdaságtörténeti, politikai, kulturális tényezőket!
Miért nem voltak képesek a belga munkáltatói illetve munkavállalói érdekképviseletek kezelni azokat a helyzeteket, ahol végül az állam avatkozott be?
Melyek voltak azok a szabályozási/szervezeti újítások, melyek a korábbi hibákból való tanulásként értelmezhetők?
Mennyiben hagy teret, és mennyiben korlátozza a béralku szabadságát a versenyképesség megőrzéséről szóló belga törvény? Mit jelent a "korbács és mézesmadzag" politika a foglalkoztatáspolitikai beavatkozások tárgyalásos kialakítása során?
Mi a probléma Magyarországon az Országos Érdekegyeztető Tanács működésével?
Miben hasonlítanak a belgiumi kettős intézményhez az első Orbán-kormány által bevezetett intézményi átalakítások, és miben különböznek tőle? Értékeljük a munkáltatói illetve munkavállalói szervezetek kritikáját az intézmények hatáskörének (korábbi tényszerű, illetve feltételezett jövőbeli) szűkítésével kapcsolatban!
Történtek-e Magyarországon olyan szabályozási/szervezeti újítások, melyek a korábbi hibákból való tanulásként értelmezhetők?
Az előzetes tennivalókhoz és az olvasmányjegyzékhez kattintson a tovább gombra vagy a bejegyzés címére!
Az esetmegbeszélés előtt olvassa el és foglalja össze írásban (kérdésenként 2-4 mondat):
BÓDIS (1994) alapján foglalja össze, melyek a belgiumi munkaügyi kapcsolatok országos szintjének állandó intézményei, mi a feladatuk, mi köztük a különbség?
Gyűjtse össze, hogy országos szinten mikor, milyen célból, milyen témakörökben avatkozott be a belga állam a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek kétoldalú alkuba! Miért és hogyan korlátozta őket abban, hogy megállapodásokat kössenek? Újabban milyen témákban akar az állam részt venni a tárgyalásokon?
Hogyan függnek össze az alku állandó intézményeivel az intézményeken kívüli beavatkozások?
Az esettanulmány azt állítja, hogy a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleteknek se kevesebb, se több jogosítványt nem érdemes adni, mint amennyivel felelősen élhetnek. Adjon példákat ezzel kapcsolatos konfliktusokra, illetve ezek kezelésére!
HÉTHY-ÓNODI (2008) megjelölt részeit is használva, hasonlítsa össze a magyar Országos Érdekegyeztető Tanácsot a belga Országos Munkaügyi Tanáccsal! Foglalja össze pár mondatban, eddig milyen módon próbálták Magyarországon átalakítani ezt az intézményt, és mi lett a sorsa ennek a kísérletnek!
Hasonlítsa össze a magyar Gazdasági és Szociális Tanácsot (illetve elődjét, a Gazdasági Tanácsot) a belga Központi Gazdasági Tanáccsal! Foglalja össze pár mondatban, mi célból hozták létre Magyarországon ezt az intézményt, és miért nem működik megfelelően!
Irodalom:
BÓDIS LAJOS (1994): Munkaügyi kapcsolatok változó állami szerepvállalással. A tripartizmus és bipartizmus egymásra épülése Belgiumban. Európa Fórum, 4. sz. 73-91. o. (letöltés)
HÉTHY LAJOS - ÓNODI IRÉN (2008): Országos társadalmi párbeszéd - az Országos Érdekegyeztető Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. 13-15., 17-20., 22-27., 39-43., 57-59., 107-109., 129(a két csillag után)-130. o. (letöltés)
