HR menedzsment a textiliparban: egyszerű technológiák, munkaszervezeti problémák
BÓDIS (2003) egy hazai textilipari nagyvállalat privatizációjának hatását vizsgálja az egyik varrodájának munkaszervezetére a kilencvenes évek közepén. A vállalatvezetés feladatai közül a tanulmány csak a munkások irányításával és ellenőrzésével foglalkozik. A varrodai munka viszonylagos egyszerűsége és könnyen mérhető eredménye lehetővé tenné, hogy a munkásokat alacsony költséggel pótolják, és a bérüket szorosan a teljesítményükhöz kössék. Az üzemi menedzsment azonban nem hajtja végre a munkások irányításának és ellenőrzésének több feladatát. Ennek fő oka a tulajdonosok tőke- és szakismerethiánya, a következménye pedig az alsó szintű vezetők és a munkások nagyfokú önállósága. A tanulmány három fajtáját írja le a munkaszervezeten belüli egyenlőtlenségeknek, amelyek lehetővé teszik a járadékszerzést. Feltételezi és bizonyítani igyekszik, hogy a munkáscsoport tagjai között hallgatólagos biztosítási megállapodás jött létre a hosszú vállalati munkaviszonnyal rendelkező, hanyatló fizikai teljesítőképességű dolgozók darabbérének jelentős visszaesése ellen.
Kérdések az esetmegbeszéléshez:
Milyen, a dolgozók közötti egyenlőtlenségeket ír le a tanulmány? Vegyük sorra ezeket, és indokoljuk, miért nem szünteti meg a vezetés az egyenlőtlenséget? Kiket érint ez hátrányosan, és miért nyugodnak bele (végső esetben miért nem lépnek ki) ezek a dolgozók?
Mi a szerepük a szervezetben az idős dolgozóknak? Közgazdaságilag milyen esetben indokolt az emelkedő bérprofil? Mi a helyzet ezzel a feltétellel a varrodában?
A tanulmányban leírt biztosítási konstrukciónak mi lehet a haszna a dolgozók, illetve a tulajdonosok számára? Mi vele a probléma?
Vajon hogyan lehetett volna termelékenyebbé tenni ezt a munkaszervezetet?
Milyen tanulságok adódhatnak az elemzésből a bonyolultabb munkaszervezetek elemzésének lehetőségeire nézve? Hozzunk példát hasonló befolyásszerző, illetve a befolyásszerzést korlátozó magatartásokra! Mi támaszthat nehézségeket ezek vizsgálata elé?
Az előzetes tennivalókhoz és az olvasmányjegyzékhez kattintson a tovább gombra vagy a bejegyzés címére!
Az esetmegbeszélés előtt olvassa el és foglalja össze írásban (kérdésenként 1-3 mondat):
Mi volt a kutatás és az elemzés tárgya?
Melyek a varrodai munkaszervezetek legfontosabb sajátosságai? Miben különbözik ettől az elemzett munkaszervezet?
Melyek az okai és a következményei annak, hogy
- nem mindegy, hogy ki milyen gépen dolgozik, és milyen munkát végez?
- nem lehet mozogni a munkacsoportok között?
- összepárosítják a dolgozókat, méghozzá kötött módon?
Ki és milyen döntések befolyásolására törekszik ebben a munkaszervezetben? Akik nem, azok miért nem? Ki és hogyan próbálja csökkenteni a döntésbefolyásolási törekvéseket? A MILGROM és ROBERTS (2005) által leírt típusok közül melyeknek felelnek meg ezek? Mi az összefüggés a LAZEAR (2006) elemzésével?
Mit jelent a varrónők által egymásnak nyújtott kölcsönös biztosítás? Hogyan fizetik a járulékot, mire és hogyan jár kártérítés?
A tanulmányban adott magyarázatok szerint hogyan függ össze a varroda működési mechanizmusaival az a tény, hogy nők dolgoznak ott?
Ki lehetne-e cserélni
- a dolgozókat?
- a vezetést?
- a tulajdonosokat?
Irodalom:
BÓDIS LAJOS (2003): Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában. Megjelent: Szántó Zoltán-Gál Róbert Iván (szerk.): Cselekvéselmélet és társadalomkutatás. Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2003. 424-458. o. (letöltés)
LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 10. (A vállalati munkaügyi politika) fejezet, 269-286. o.
MILGROM, PAUL-ROBERTS, JOHN (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Járadékvadászat, befolyásolási költségek és hatékony döntési rutinok alfejezet, 361-376. o.
