A HR menedzsment területeire alkalmazott mikroökonómia (a legtöbb vezetéselméleti tananyaggal szemben) önálló témaként, átfogóan foglalkozik a csoportmunkával, melynek jelentősége huzamos ideje növekszik sok munkaszervezet számára. A humánszolgáltatások hatékonyságának növeléséhez fontos eszköz a szupervízió, amely legalább két szakember (a szupervízor és a szupervizand) megbeszélését jelenti szakmai kérdésekről és az érintett személyközi kapcsolatokról. Speciális változatai, amikor a szupervízor egyszerre több - csak ebből az alkalomból találkozó, vagy rendszeresen együtt dolgozó - szakembernek, más esetben a szakemberek kölcsönösen egymásnak nyújtanak ilyen jellegű támogatást. Az esetfeldolgozás tárgya a csoportmunka illetve a szupervízió modelljeiből levonható közös tanulságok keresése és megvitatása, amihez persze kellő alapossággal érdemes mindkettőt megismerni.
Kérdések az esetmegbeszéléshez:
Az egyéni tudáskészletek azonosságain kontra különbözőségein kívül, milyen tényezőket érdemes figyelembe venni a munkavégzésben illetve szupervízióban részt vevő csoportok tagjainak kiválogatásakor?
A szupervízióban résztvevő szakemberek közös tudáskészletében milyen szerepet játszanak a kliensek? Milyen problémák és ajánlások kapcsolódnak ahhoz, hogy a szakemberek azonos vagy különböző kliensekkel foglalkoznak?
(Az ajánlott irodalomban HAWKINS-SHOHET (2006c) kiegészíti és esetelemzésekkel gazdagítja ezt a kérdéskört az ugyanazon kliensekkel foglalkozó intézmények hálózataiban végzett szupervízióval.)
Mennyiben végeznek csoportmunkát a peer-szupervízió résztvevői?
Mennyiben hasonlít és mennyiben különbözik a csoportos szupervízió illetve a minőségi kör (LAZEAR (2006, 339-340. o.)? Hogyan érinti a csoportnormákat az egyik illetve a másik?
Hogyan befolyásolja a versengés a csoportmunkát, illetve a csoportban végzett szupervíziót? Milyen egyéb konfliktusforrásokkal kell számolni?
Az előzetes tennivalókhoz és az olvasmányjegyzékhez kattintson a tovább gombra vagy a bejegyzés címére!
Az esetmegbeszélés előtt olvassa el és foglalja össze írásban (kérdésenként 4-5 mondat):
Olvassa el LAZEAR (2006) kijelölt részeit a dolgozók csoportos munkavégzése mellett és ellen szóló érvekről, a hatékony csoportok megszervezésének és működtetésének tényezőiről! (Kötelező olvasmány is, a vizsga anyaga az itt megjelölt résznél bővebb, de nem az egész fejezet; figyeljen az oldalszámokra!)
Olvassa el HAWKINS-SHOHET (2006a) kijelölt fejezetét azokról az esetekről, amikor a szupervízor csoportosan nyújt támogatást a szakembereknek, illetve amikor a szakemberek egymás számára nyújtanak szupervíziót!
Gyűjtse össze, milyen hasonlóságokat talált a csoportmunka előnyei és hátrányai, illetve a csoportban végzett szupervízió előnyei és hátrányai között?
Mi a különbség a csoport-szupervízió és a team-szupervízió (a kliensmunka jellemzőitől függő) típusai között?
Gyűjtse ki és foglalja össze tömören, hogy a résztvevők tudáskészletének azonos és különböző részei hogyan befolyásolják a csoport-szupervízió, illetve a csoportmunka eredményességét!
(A feladathoz nem tartozó, csak az érdeklődőknek, az önálló továbblépéshez ajánlott irodalmak és szempontok megtekintéséhez kattintson ide!)
Irodalom:
LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 12. (Munkacsoportok) fejezet, 313-325., 337-344. o.
HAWKINS, P. - SHOHET, R. (2006a): Csoport-, team- és peer-szupervízió. Megjelent: Bányai Emőke (vál., szerk.): Szupervízió és tereptanulás a szociális munkában (Válogatás az angol nyelvű irodalomból). Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület - ELTE TÁTK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék, 157-176. o.
