HR menedzsment fizikai munkásokat foglalkoztató magyarországi üzemekben: egyszerű technológiák, munkaszervezeti problémák
Tények és összefüggések a sorozatgyártó üzemek munkaerő-gazdálkodásának kritikus területeiről a válság előtt, 2008 első felében. Hét rövid vállalati esetelemzés és egy összefoglaló tanulmány. Plusz a teljes - az egyéni munkavállalási megfontolásokra és a foglalkoztatáspolitikai apparátus szerepére is kiterjedő - kutatás összefoglalója.
A legáltalánosabb tanulság, hogy a viszonylag egyszerűnek tűnő munkaszervezetekben is szükség van mérlegelésre és szakszerű HR vezetési beavatkozásokra, a hiányosságok és problémák akár a vállalat versenyképességét veszélyeztethetik. A modellszerű elemzés pedig a bonyolultabb munkaszervezetek vezetési feladatait is segíthet jobban érteni.
Kérdések az esetmegbeszéléshez:
Milyen legfőbb elemei vannak a szerződéscsomag részét képező munkafeltételeknek a megismert vállalatok esetében?
Az esettanulmányok alig vagy egyáltalán nem foglalkoznak a szakszervezet tevékenységével, esetenként azt sem tudjuk, van-e a vállalatnál szakszervezet. Milyen feltételezésekkel élhetünk: a megismert esetekben milyen lehetőségei lehetnének a szakszervezetnek a dolgozói preferenciák megismerésében, a megfelelő szerződéscsomag elemeinek összeállításában?
Mit tudunk az érintett munkavállalói csoportok szervezettségéről általában, és vajon mivel lehet azt magyarázni? Próbáljunk kitalálni fogásokat, melyekkel a konkrét esetekben esetleg vonzóvá lehetne tenni a szervezkedést! Mi szól mellette és ellene, hogy a szakszervezet bármely szintjén efféle kérdésekkel foglalkozzon? Mi szól mellette és ellene, hogy a konkrét esetekben a vállalati menedzsment efféle kérdésekkel foglalkozzon?
Gyűjtsük össze, melyek egyenként a hét vállalati eset két-két leginkább kritikus HR vezetési eleme, problémája! Vajon mi korlátozza a vállalatokat, hogy javítsák a helyzetüket, működésüket velük kapcsolatban?
Miért van a műszakrendnek kitüntetett szerepe a dolgozói preferenciákban? Melyek ennek a lehetőségei, illetve problémái?
A tanulmány érvelése szerint a megfigyelt vállalatok esetében milyen tényezők okozzák az informális vállalatvezetési technikák jelentős szerepét? Mik ennek az előnyei illetve hátulütői?
Találunk-e az esetek között olyat, amely valamilyen szakpolitikai beavatkozást indokolna?
Az előzetes tennivalókhoz és az olvasmányjegyzékhez kattintson a tovább gombra vagy a bejegyzés címére!
Az esetmegbeszélés előtt olvassa el és foglalja össze írásban:
A munka- és szervezet-gazdaságtani olvasmányai illetve a megadott irodalom alapján foglalja össze a belső munkaerőpiac jellemzőit! Mikor érdemes alkalmazni, mi az alternatívája? Milyen különbségeket írtak le a szocialista vállalatok esetében ezen a néven azonosított munkamegosztási-bérezési mechanizmus, illetve a fejlett országok vállalatainak belső munkaerőpiacai között?
Vegye sorra az elemzésben szereplő munkaerő-gazdálkodási területeket, és mindegyikről jegyezze fel vázlatosan vagy két-három mondatban, mit tart fontosnak, az összefüggések szempontjából kritikus elemnek belőle!
Irodalom:
BÓDIS LAJOS (2008) A betanított és szakmunkások álláskeresése, az új nagy foglalkoztatók toborzási eljárásai és a munkanélküli (álláskeresési) járadék indokoltsági ellenőrzésének összefüggései. Kutatási zárótanulmány (OFA 6341/0047) (részletek)
- ABC autóipari alkatrészgyártó nagyvállalat
- DEF textilipari nagyvállalat
- GHI autóipari alkatrészgyártó középvállalat
- JKL elektronikai nagyvállalat
- MNO háztartási gépeket gyártó nagyvállalat
- PRS szórakoztató-elektronikai alkatrészgyártó nagyvállalat
- TUV élelmiszeripari középvállalat
- A VÁLLALATI ESETEK ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉSE (az esetelemzések hivatkozásaival
- EGYÉNI SZINTŰ VIZSGÁLAT
- A MUNKAÜGYI KIRENDELTSÉGEK SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA
- A TELJES KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓJA (vállalatok, álláskeresők, állami foglalkoztatáspolitikai szervezet)
EHRENBERG, R. G. - SMITH, R. S. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Elmélet és közpolitika. Panem Kiadó. 8. (Kiegyenlítő bérkülönbségek és munkaerőpiacok) fejezet, 272-307. o.
FREEMAN, R. B. (1976): Individual mobility and union voice in the labor market (The American Economic Review, 66. évf., 2. sz., 361-368. o.) nyersfordítása (letöltés) (vázlata itt)
KÉZDI GÁBOR - KÖLLŐ JÁNOS - VARGA JÚLIA (2008): Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei. Megjelent: Megjelent: Fazekas Károly - Köllő János (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2008. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. 87-136. o. (letöltés)
LAZEAR, E. P. (2006): A humán erőforrások közgazdaságtana vállalati vezetők részére. Nemzeti Tankönyvkiadó. 14. (Nem pénzbeli javadalmazás) és 18. (Dolgozói részvétel a vállalatvezetésben) (vázlata itt) fejezet, 393-425., 528-548. o.
